web analytics

A Károly kilátó

sopron5A Károly-kilátó a Soproni-hegység legnépszerűbb kirándulóhelye. Ennek egyik oka az lehet, hogy gyalogosan és járművel is jól megközelíthető. A parkolótól kényelmes, aszfaltos sétaút vezet a kilátóhoz a Lővérek kristálytiszta levegőjű erdein át. A Károly-magaslatot és a ráépített kilátót Romwalter Károly soproni nyomdászról nevezték el. Romwalter Károly az 1869-ben alapított Városszépítő Egyesület választmányi tagja volt és lelkes turista. A 398 m magas Váris-hegyen saját költségén fából építtetett kilátót 1876-ban, amelyet az Egyesületnek adományozott. Tiszteletére keresztelték át a Váris-hegyet Károly-magaslatnak. A kilátó az időjárási ártalmak következtében az 1890-es évekre meglehetősen rossz állapotba került. Mivel kőtoronyra nem volt pénz, 1902-ben új fatornyot emeltek a helyére.

Ez a kilátó több mint 30 éven át szolgálta a nagyközönséget. Végül az 1930-as években a Városszépítő Egyesület elnökének, Heimler Károlynak köszönhetően sikerült pénzt előteremteni kőkilátó építéséhez. A városi kölcsön mellett sorsjátékot alapított és műkedvelő színielőadásokból szerzett pénzt az építkezéshez. Így készülhetett el Winkler Oszkár építész tervei alapján a ma is álló 23 m magas kilátótorony. Avatására 1936 nyarán került sor. A három emeleten lévő kis helyiségeket sokáig rádióamatőrök használták. Ma az első emeleti kis szobában kiállítás mutatja be Kitaibel Pál, Gombocz Endre és Kárpáti Zoltán botanikusok munkásságát. A második emeleten Roth Gyula és Csapody István munkásságáról szóló állandó emlékkiállítás fogadja a látogatókat. Kétszintes tetőteraszáról csodálatos panoráma nyílik a Fertőrákos-Balfi-dombság mögött elnyúló Fertő tóra, délkeleti irányban látható innen a Harkai-csúcs, Kópháza és Nagycenk, nyugati és déli irányban pedig a Soproni-hegység vonulatai emelkednek. Tiszta időben, a háttérben távol a Rax és Schneeberg hófödte csúcsai is felsejlenek.