A Rudas fürdő
A Gellért hegy lábánál létesült első települések kialakulásában közrejátszott a meleg vizű források közelsége (pl.: a mai Árpád-, Rákóczi-,Musztafa-, Gül Baba-, Beatrix-, Mátyás király forrás) A települések meglétét a korábbi ásatások is bizonyították. 1957-ben egy eraviszkusz település maradványait találták meg a Rudas fürdő...
A Széchenyi Gyógyfürdő
A Széchenyi Fürdő Európa egyik legnagyobb fürdőkomplexuma, Pest első gyógyfürdője. Létét Zsigmondy Vilmos bányamérnöknek köszönheti. Kezdeményezésére sikeres mélyfúrásokat végeztek a Városligetben, ahol később, 1881-ben már “Artézi fürdő” működött, azonban az ideiglenes jellegű fürdő egyre kevésbé felelt meg a kor...
A Lukács fürdő
A mai Lukács Fürdő környékén a XII. században betegápolással foglalkozó Szent János-lovagok, majd a rodoszi és máltai lovagrendek telepedtek le, akik kolostoraik mellé fürdőt is építettek. A török korban is működött a fürdő, de a feltörő források energiájának a lőporgyártásban és a gabonaőrlésben vették nagyobb hasznát,...
A Király fürdő
A fürdő építését Arszlán budai pasa kezdte meg 1565-ben és utóda, Szokoli Musztafa fejezte be. A Király Gyógyfürdőnek nem volt és ma sincs közvetlen melegvízbázisa. A törökök azért építették messze a forrásoktól a fürdőt, hogy egy esetleges ostrom idejére is biztosítva legyen a fürdés lehetősége, várfalon belül. Vizét akkor is...
A Gellért fürdő
A gyógyfürdő területén feltörő “csodahatású” forrásokról már a XV. századból is találunk feljegyzéseket. A későbbiekben a törökök is kedvelték, mivel nagyobb és forróbb vizű volt, mint a korabeli budai fürdők. A XVII. században Sárosfürdőnek nevezték a medencék fenekén leülepedett, a forrásvízzel feltörő finom...